A projektről
DESCO - Határon átnyúló stratégiai együttműködés fejlesztése Letenye, Ludbreg és Prelog között
Fejlett eszközök
Újítások
LUDBREG
Ludbreg város a vezető kedvezményezett a „Határon átnyúló stratégiai együttműködés fejlesztése Letenye, Ludbreg és Prelog között“ elnevezésű projektben.
Ludbreg Varazsd megye és a térség egyik kiemelten fontos regionális központja. Mindazok az előnyök és értékek, amelyekkel a város rendelkezik, mint például a kiváló földrajzi fekvés, a jó megközelíthetőség, a biztonságos és rendezett közlekedési infrastruktúra a gazdag kulturális örökségen és hagyományokon alapulnak. Ludbreg Horvátország észak-nyugati részén, a Felső-Drávamentén helyezkedik el, Varazsd megye keleti felében. A várost a Kálnik-hegység csodaszép lankás dombjai ölelik körbe, amelyek a Dráva-menti síkság irányába terülnek szét. Mivel a Zagorjei térség kapujának is tekintik, kiváló földrajzi elhelyezkedése miatt a ludbregi vidék az itt lakóknak, valamint az ide látogatóknak egyaránt kínál minden földi jót a két régió értékeiből.
A régészeti leletek azt bizonyítják, hogy Ludbreg már az ókori Róma előtti időkben is létezett, és történelme során a térség fontos közlekedési, kereskedelmi, kézműves és vallási központja volt, és még ma is a „világ közepének“ tekintik, nemcsak a helyi lakosok, hanem azok a turisták is, akik naponta idelátogatnak.
A gazdag kulturális értékek mellett Ludbreg jelentős gazdasági és vállalkozói központ is. A város fejlődésének kulcsa a kis – és közepes vállalkozásokba, valamint a gazdasági szektorba fektetett jelentős összegek. Továbbá, nagyon jelentős szerepe van a humánerőforráshoz és a szociális szolgáltatásokhoz köthető fejlesztéseknek, az innovatív és kreatív megoldások bevezetésének, ICT eszözök alkalmazásának, valamint a helyi lakosok minőségi életszínvonalának emelése.
PRELOG
A virágok, a gyerekekközpontúság és a sport városa. Mindez együtt testesíti meg Prelogot. Prelog a Dráva folyó mellett terül el, amelynek területe 6370 Ha. Nagyságát tekintve Muraköz megye második legnagyobb települése. Prelog városához további települések tartoznak: Otok, Čehovec, Cirkovljan, Draškovec, Hemuševec, Oporovec és Čukovec, amelyek összlakossága eléri a 7870 főt. Az első írásos dokumentumok Prelog városáról 1264-ből származnak Ratol Roland bán oklevelében. A prelogiak minden év december 6-n ünneplik a Város Napját. Prelog városa mindig is Alsó – Muraköz társadalmi, kulturális, turisztikai és gazdasági központja volt. Az elmúlt években jelentős mértékben fejlődött a város gazdasága. Annak ellenére, hogy még most is sokan foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel, a gazdaság fő mozgatórugói ma már a vállalkozások és kistermelők. A gazdaság fejlődése mellett egyre nagyobb szerepe van a kultúrának, ezért Prelogot és környékét a térség kulturális és társadalmi központjának is tekintik. A legjelentősebb kulturális intézmények közé sorolható a városi könyvtár és olvasókör, a kulturális központ, a Croata Insulanus Múzeum, valamint a Városi Turisztikai Egyesület. Emellett még 88 aktív egyesület, társaság és klub is működik a városban. Számos kulturális rendezvényének köszönhetően Prelog városa vonza a muraközi embereket, de nemcsak őket, hanem a szomszédos megyékből és országokból érkező vendégeket is.
LETENYE
Letenye Zala megye dél-nyugati részén fekszik, Horvátország és Szlovénia határán. A megyében 258 település található, ezek közül 10-nek városi rangja van. Zala különböző régiók gyűjtőhelye, legjelentősebb részei a Zalai-dombság, a Keszthelyi-hegység és a Nyugat-Balaton. A megyében két jelentősebb folyó van: a Mura és a Zala. Az egyik Zala megyei város Letenye, amelyet a Mura városának is neveznek. A különleges erdős terület, amely körbeöleli Letenyét hosszú és összetett geológiai folyamatok révén akalakult ki több millió éven keresztül. Letenye 5 kilométerre található a horvát határtól, lakóinak száma pedig 4400. Tekintettel az éghajlatra, a tengertől való távolsága meghatározó, ugyanis időjárását nagyban befolyásolják az oceáni áramlatok és a kontinentális éghajlat.
A város gazdasági életében jelentős szerepet játszik a faipar, az erdőgazdálkodás és a turizmus. A turistákat vonza az érintetlen természet, a különböző gyógyszolgáltatások, a Göcsej romantikus természeti értékei, a csodálatos népművészet és a hagyományos falusi turizmus. Számos kulturális és szórakoztató esemény szintén fontos részét képezi Letenye turisztikai kínálatának.
A projekt céljai
Általános cél:
Specifikus célok:
A projekt célcsoportjai
A fő célcsoportok, amelyek a legtöbb hasznot remélik a projekttől:
-
Ludbreg, Prelog és Letenye lakói
A projekt tevékenységeibe közvetlenül bekapcsolódó célcsoportok:
-
Ludbreg, Prelog és Letenye város alkalmazottai
-
Vállalkozók
-
Kereskedők
-
Helyi termelők
-
Nonprofit szervezetek
A projekt végső felhasználói:
-
Helyi önkormányzatok
-
A helyi önkormányzatok egyesületei
-
Nonprofit szervezetek
-
Fejlesztési ügynökségek
-
Egyetemek, főiskolák
-
Oktatási és foglalkoztatási szervezetek
A projekt várható eredményei
A határon átnyúló partnerség 20%-s növekedése a gazdasági szereplők között
A közös kezdeményezések 20%-s növekedése a civil egyesületek között
A közös együttműködések 10%-s növekedése
A közös kezdeményezéseken alapuló intézmények számának 20%-s növekedése
Együttműködés
Határon átnyúló együttműködés
A határon átnyúló együttműködés a közös kihívások megoldására irányul, amelyeket a határ menti térségben közösen sikerült beazonosítani. Ilyen például a rossz elérhetőség, különös tekintettel a közlekedésre és a infokommunikációs technológiára, a helyi ipari termelés csökkenése, rossz üzleti környezet, a helyi önkormányzatok és a közigazgatási hivatalok hiányos együttműködése, a kutatás és innovációs tevékenységek alacsony szintje, valamint új információs és kommunkációs technológiák alacsony szintű alkalmazása, környezetszennyezés, a kockázatok és a szomszédos országok állampolgáraival szemben kialakított ellenszenv megszüntetése. A cél a kihasználatlan erőforrások minél hatékonyabb felhasználása a növekedés érdekében (határon átnyúló kutatási és innovációs klaszterek létrehozása és fejlesztése, a határon átnyúló munkaerőpiac integrációja, az oktatási intézmények közötti együttműködés megerősítése, beleértve az egyetemeket vagy egészségügyi intézmények között). Ugyanakkor erősíteni az együttműködést az összehangolt uniós fejlesztési irányelveknek megfelelően.
A Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 egyik tagja az Európai Területi Együttműködési (ETE) programok által alkotott hálózatnak, amely az új tervezési időszakban ismét az Interreg elnevezést kapta, és amely az EU kohéziós politikájának fontos részét képezi. Az ETE programok az országok és régiók határain átívelő problémák kezelésével hozzájárulnak az EU általános gazdasági, szociális és területi kohéziójához. Az ETE programok célja – többek között – a közös identitás előmozdítása, a fizikai tér integrálása, a kiegyensúlyozott fejlesztés, valamint a szakpolitikák és az irányítás összehangolása. Ezen célok elérése érdekében a határon átnyúló együttműködési programok közös kihívásokat fogalmaznak meg a határrégiókban, és ezek kezelésére intézkedéseket határoznak meg.
Jelen együttműködési program a Magyarország-Horvátország (IPA) Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 utóda. Hasonlóan az előző programidőszakhoz, Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozásának évétől, a program társfinanszírozását mindkét tagállamban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrása fedezi. Így az európai kohéziós politika végrehajtását szabályozó elvek, szabályok és eljárásrendek teljes köre alkalmazandó erre az együttműködési programra. A korábbi IPA (előcsatlakozási támogatási eszköz) néhány speciális szabálya és eljárásrendje kivételével a 2007-2013-as programidőszak tapasztalatainak túlnyomó többsége a jelenlegi program esetében is helytálló, s céljait és tartalmát tekintve mintegy folytatása az előző programnak.
A program, nagyságrendjéből és speciális határ menti jellegéből fakadóan, elsősorban együttműködésen alapuló stratégiai akciókat és kísérleti projekteket támogat a meghatározott prioritási tématerületeken belül, nem teszi lehetővé nagy léptékű beavatkozások végrehajtását. A program a gazdasági együttműködések előmozdítását, a megközelíthetőség és a gazdasági környezet problémáinak feloldását; természeti és környezeti értékek megőrzését vagy eltűnésük kockázatának csökkentését; a helyi és regionális intézményi és szervezeti háló megerősítését, valamint az oktatási-, képzési intézmények és a helyi gazdaság szereplői közötti kommunikáció fejlesztését helyezi fókuszpontba.
Még több információ: http://www.huhr-cbc.com/hr/
Problémák
Problémák és kihívások, amelyekkel szembesülünk Magyarország és Horvátország határ menti területein
A program az alábbi NUTS III szintű közigazgatási egységeket fedi le:
Magyarországi megyék: Zala, Somogy és Baranya;
Horvátországi megyék: Muraköz, Varasd, Kapronca-Körös, Belovár-Bilogora, Verőce-Drávamente, Pozsega-Szlavónia, Eszék-Baranya és Vukovár-Szerémség.
A program a következő főbb működési területekre terjed ki: a kis – és közepes vállalkozások versenyképességének támogatása, a természeti és kulturális értékek fenntartható felhasználásának támogatása, intézményi működés és hatékony közigazgatás megerősítése, befektetés az oktatásba, képzésekbe, beleértve a szakképzésen belüli képességfejlesztést és az egész életen át tartó tanulást infrastruktúrális háttér fejlesztésével.
A program támogatja a közös oktatási és képzési szolgáltatásokat, és éppen ennek a határon átnyúló programnak köszönhetően a szorosabb együttműködés nagyban hozzájárul majd, hogy a magyar és horvát állampolgárok számára új munkahelyek jöjjenek létre, gazdasági és minőségbeli fejlődés következzen be a határ menti térségben. A két legfontosabb tényező, ami előfeltétele a hatékony határ menti együttműködésnek. Ezek a kulturális és közigazgatási együttműködések, amelyek közvetlenül hatnak a hosszútávú fejlődésre, a stratégiai tervezésre, valamint a határon átnyúló együttműködésre.
A problémák, amelyek tetten érhetőek a határ menti térségben a különböző szervezetek közötti alacsony szintű együttműködés, különböző szereplők közötti alacsony szintű kapcsolattartás a határ két oldalán, a nyelvtudás alacsony szintje, a hálózati együttműködés hiánya, eégtelen információáramlás, az egészségügyi és szociális szolgáltatások esetében alacsony szintű infokommunikációs technológiák alkalmazása, a stratégiai és ágazati tervezésben résztvevők gyenge képességekkel rendelkeznek, az adatgyűjtés és a becslési módszerek nincsenek összehangolva, nincs jó gyakorlatok adaptálása és tudástranszfer a résztvevők között, a megújuló energiaforrások alacsony szintű kihasználtsága, kevés fejlesztési irány van meghatározva. A programterületen csak öt olyan város van, ahol több, mint 40.000 élnek. A lakosság száma folyamatosan csökken, rosszak a demográfiai mutatók, negatív migrációs egyenleg mutatkozik, a lakosság öregszik, a kisvárosok nem rendelkeznek a városi léthez szükséges funkciókkal, a határ menti térség gyenge gazdasági aktivitásra van lehetőség, a határ menti térségben a beruházási és a fejlődési szintek jóval alacsonyabbak összehasonlítva az össznemzeti átlaggal, a határ mindkét oldalán magas a munkanélküliség, közülük pedig sokan alacsony képzettségűek és nők.
Ahhoz, hogy az együttműködés, a kapacitások kiépítése, az információáramlás és a stratégiai tervezés fejlődni tudjon szükséges lenne, hogy különböző szervezetek különböző szinteken megerősítsék az együttműködésüket. Erre pedig azért van szükség, hogy megerősödjönek a határ menti szervezeti egységek és megoldódjanak a közös, releváns problémák.
A stratégiai
A stratégiai tervezés fontossága a határ menti térségben
A DESCO projekt olyan releváns stratégiai dokumentumok tervezését segíti elő Ludbreg, Prelog és Letenye számára, amelyek különböző területeke érintenek. Ilyenek az infokommunikációs tehnológia, új technológiák alkalmazása a helyi közösségek szintjén, továbbá a vállalkozások területén, elősegítve a szűkebb társadalmi rétegek lokális fejlődését. Az elkészített dokumentumok a projekt megvalósítása során, illetve befejezése után referenciaként szolgálhatnak a meglévő kapcsolatok további megerősítése érdekében a határ menti térségben. Ezen kívül új tevékenységek tervezésekor is hasznosíthatóak lesznek, ami pozitívan fog hatni a kiválasztott területeken tapasztalható problémák megoldásában.
A projekttevékenységek alapján a következő stratégiai dokumentumok kerülnek kidolgozásra: Vállalkozási stratégia, Okos város stratégia, Városfejlesztési stratégia, Prelog város stratégiai terve, Vagyongazdálkodási stratégia.
Ezeknek a stratégiai dokumentumoknak a kidolgozásával megteremtődnek a közös működés előfeltételei a határ menti térségben, mert minden stratégia ki lesz egészítve egy akciótervvel, potenciális projektek listájával, közös kezdeményezésekkel, valamint az ezekhez hozzárendelhető pénzügyi források listájával.
A cél megteremteni a reális alapjait a stratégiai fejlődéshez szükséges közös tervezésnek és részvételnek minden projektpartner és a teljes határ menti térség számára, ami megfelelően kielégíti minden résztvevő igényeit. A stratégiai dokumentum kidolgozásában részt vesz két ország három partnere. Ezzel is erősítve az együttműködést a résztvevő magyar és horvát városok, intézmények és a helyi lakosság között tudás, tapasztalat és jó gyakorlatok átadásán keresztül. Ugyanúgy fontos megerősíteni a partnerséget és az együttműködést a helyi önkormányzatok, a civil szervezetek, valamint a kis – és közepes vállalkozások között a haátr mindkét oldalán.
Ezzel a hozzáállással tervezünk hozzájárulni az elsőbséget élvező tevékenységek meghatározásában, amelyek az érintett régiók fejlesztési lehetőségeire irányulnak, csökkentve a regionális fejlettségi különbségeket, valamint a fejletlenebb határ menti régiók régiók felzárkóztatására irányulnak. A kidolgozott stratégiai dokumentumok alapot és iránymutatást adhatnak a jövőbeni működéshez és fejlődéshez a meghatározott stratégiai célok és prioritások alapján. Külön figyelmet kell fordítani a módszertanra, amely hozzájárulhat a helyi közösségek egyedi fejlődéséhez, a résztvevő régiós partnerek magasabb szintű együttműködéséhez, a régió versenyképességéhez, a gazdasági, szociális és társadalmi egyenlőtlenség megszüntetéséhez, valamint olyan keret megteremtéséhez, amely hozzájárulhat a szükséges és nélkülözhetetlen kezdeményezések megvalósításához a határ menti térségben.
A szinte egész Európát érintő gazdasági válság miatt szükségessé vált az intézmények, a civil társadalmak, a gazdasági szakemberek és más társadalmi rétegek közötti együttműködés. A határ menti térségben élők e tekintetben óvatosabbak, nem mernek kezdeményezni és közös programokat elindítani, mert nincsenek meg az alapjai egy közös és egységes működési mechanizmusnak
A tervezett tevékenységek olyan megoldások kidolgozására irányulnak, amelyek elősegítik a vállalkozók, mezőgazdászok, intézmények, helyi önkormányzatok, civil szervezetek, oktatási szektor, kisvállalkozók, oktatási intézmények és intézetek határon átnyuló együttműködését. Továbbá, segítségükkel sikeresen beazonosíthatóak a közös érdekek és problémák, amelyek által a projektpartnerek ráirányíthatják figyelmüket a kritikus és elhanyagolt területekre, és megfelelő megoldást és módszertant kínálnak a problémák megoldására.
Kapcsolatfelvételi
Osztályvezető
Letenyei Önkormányzat, Műszaki és Építéshatósági Osztály
Tel: 06/93-544-980
Petra Međimurec, dipl.pol.
Projekt szakértő
VÁROS LUDBREG
Trg Svetog Trojstva 14
HR – 42230 Ludbreg
Mob: +385 99 496 61 55
Tel: +385 42 420 208
E-mail: petra.medjimurec@ludbreg.hr
Web: http://ludbreg.hr/
Mateja Kavran Matjačić, mag. geogr.
Projekt szakértő
VÁROS PRELOG
Glavna 35
HR – 40323 Prelog
Mob: +385 99 528 47 10
E-mail: grad-projekti@prelog.hr
Web: www.prelog.hr